Valahogy sosem sikerült a Star Trek világának belopnia magát a játékosok szívébe. Bár Gene Roddenberry világa kétségkívül sikeres, és hatalmas lehetőségeket rejt magában, valahogy mindig csak egy erős közepest sikerült produkálniuk e téren. Egy fehér holló azonban az Armada alcímű RTS!
Grafika
Mivel a játék 2000-ben jelent meg, a mai ultragrafikához szokott szemünk talán nem is veszi majd észre, hogy mennyire szép is ez a játék. Alapjában véve 2 dimenziós a világ (az első 3D-s RTS a 99-ben megjelent Homeworld volt), azonban könnyen átválthatunk „cinematic” módba, vagyis úgy nézhetjük végig a csatákat, mintha azok filmek lennének (ilyen pl.: az ismertebb Star Wars: Empire at War-ban is van). A háttér szemmel láthatóan szépre……nem, gyönyörűre sikeredett! A hajók pedig meglepően részletesek. Az űr sem teljesen üres: a hagyományos stratégiai játékokból ismert fákat és sziklákat itt különböző roncsok, aszteroidák és nebulák helyettesítik. Sajnos a nebulák nem túl változatosak: zöld, kék, lila, sárga és vörös. Pozitívum azonban a korszakban szépnek mondható sérülésmodell és tűzeffekt. Találatkor felizzanak a pajzsok (ez még ma is ritka!), a ködök örvénylenek, fel-felvillannak. Az emberek nem túl jók, de egy idő után felismerhetünk néhány ismerős arcot.
Zene
Gyönyörű! Minden hang, ami a sorozatban volt, itt is megtalálható. Minden hallható (fegyverek, robajok stb), a beszéd érthető, nem unalmas. Minden hajónak más-más a hangja, ahogy az épületeknek is, s minden hajó más hangon jelentkezik be vagy nyugtázza üzeneted. A három főszereplő hangját Patrick Stewart, Michael Dorn és Denise Crosby adja, de azért a többiekre sem lehet panasz
Játékélmény
Hát, nem csoda, hogy ezt tartják az eddig készült legjobb Star Trek játéknak! Jól kitalált történet, ahol az ST univerzumában már megismert fajokkal találkozhatunk és játszhatunk. Több hajófajta közül választathatunk, azonban ezek irányításához erőforrások kellenek. Az egyik ilyen erőforrás a sorozatból is jól ismert dilithium. Ez az egyetlen, amit bányászni kell, a többit ugyanis tenyészteni: a legénység. Ugyanis egy bizonyos számú legénység kell a hajó megfelelő irányításához. Ha esetleg találat ér minket, akkor néhányan meghalna. Ha pedig elfogynak, akkor hirtelen azon kapjuk magunkat, hogy magatehetetlen prédává váltunk. Azonban apró emberkéinknek hajók elfoglalásában is segédkezhetnek; elég annyi, hogy áttranszportálunk néhányat a másik hajóra. Azonban vigyázzunk, nehogy túl sok menjen, mi pedig magatehetetlenekké váljunk.
A ködök nemcsak dísznek vannak kint, hanem stratégiailag fontosak! A vörös elektronikus kisüléseivel pillanatok alatt elintézi a legerősebb hajókat is. A sárga radioaktív, tehát fokozatosan megöli a legénységet. A zöld kimondottan előnyös, az ellenséges fegyverek hatását azonnal megszűnteti, és felgyorsítja a pajzsok töltődését. A kék ködben nem működnek a pajzsok, álcázók és fegyverek. A lila deaktiválja a szenzorokat, lassítja a hajók mozgását.
A hajóosztályok egymáshoz viszonyított ereje nagyjából megfelel a sorozatokból megismertekkel, kivéve a borg hajókat, amelyek itt túlságosan gyengék lettek.
Előny még a változtatható panel.
Ami rossz
Hát, nem tudok sok mindent idesorolni. Néha a sebességgel vannak gondok, egyes hajók ereje nem megfelelő (lásd: Borg), nagyobb flottáknál már gyakran előfordul, hogy a szélén lévő hajók "belelógnak" a veszélyesebb jelenségekbe, valamint hogy elfelejtik bekapcsolni az álcázót.
Végeredmény:
Grafika: 81/100
Zene: 87/100
Játékélmény: 87/100
Összesen: 85/100
Ez egy igazán kiemelkedő Star Trek játék, melyet (sajnos) azóta sem tudtak megközelíteni.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése