Most őszintén: ki ne hallott volna az Imperium Galacticáról? Mindkét része az űrstratégiák koronázatlan királyai közé került (közvetlenül a Homeworld mellé). És most itt van a kalandos utazást megélt* trónkövetelő, a Nexus: The Jupiter Incident!
Grafika
A Nexus, minden kétség nélkül a space-RTS fanok nedves álma. Teljes mértékben kihasználja a kora nyújtotta dx9-es technológiát. Részletes hajók, lenyűgöző vizuális effektek, és szép formatervezés (bár mintha lenne egy kis Babylon 5 beütése). Amúgy semmire sem lehet panasz: a fegyverek, a bolygók, a hajtóművek, a lézerek vagy a hatalmas fénnyel robbanó bombák; minden lenyűgöző. A könnyű, áttekinthető menürendszer pedig már csak hab a tortán. Cutscene-kkel nem nagyon találkozhatunk, mivel a küldetéseket legtöbbször (jól megoldott) rádióüzeneteken átkapjuk. Ahol viszont felbukkannak az átvezető jelenetek, ott sem fogunk Esc-t nyomni, mivel alaposan kidolgozottak, valósághűek és figyelemmegragadóak.
Zene
Bár nem ragadja meg annyira az ember figyelmét, mint a lélegzetelállító grafika, azért még bőven a felső kategóriába esik. A hangeffektek pedig hihetetlenek! Sok űr-RTS-sel játszottam már előtte és utána is, de ilyen jól kidolgozott, mondhatni „háborús zajjal” még világéletemben nem találkoztam! A robbanás az itt igenis robbanásnak hallatszik, ahogy azt elvárnánk! A hajtóművek, a pajzs és a lézerek hangja lenyűgöző (váltásgatya kötelező a Siege Laser-hez!).
Az emberek és az idegenek hangjai jóra sikeredtek, a beszédek érdekesek, bár néhol már-már túlzásba esnek a mondókájukkal.
Játékélmény
Ha valaki meghallja azt, hogy space-RTS, akkor rögtön azon kezd gondolkodni, hogy vajon mennyire hasonlít a Homeworld-re. Nos, mindkettő az űrben játszódik. Kb. ennyi a hasonlóság a két játék között. Ugyanis amíg a Homeworld-ben nyersanyagokat kellett gyűjtened, hajókat termelned, és egy teljes flottát irányítanod, addig itt vagy csak az Angelwinget, vagy pár kísérőhajót kell csak irányítanod. Sokan el is gondolkodtak azon, hogy mennyire RTS ez a játék. Inkább hasonlít egy taktikai-RTS-re, vagy egy szimulátor-RTS-re, s ezáltal egy teljesen új, érdekes élményt kapunk.
Mi tagadás, a Mithis tudja, milyennek kell lennie egy valódi űrcsatának: ahogy a hatalmas hajók közelednek egymáshoz, s megpróbálnak minél jobb lövőhelyzetbe kerülni, az elképesztő. Amikor pedig eltalálja a pajzsot, az felvillan, vagy egy nagyobb ütéstől az egész képernyő beremeg. Érződik, hogy itt tényleg titánok harca folyik.
S ami talán a legjobb: a harcok nem abból állnak, hogy „na, ki tudja hamarabb levinni a pajzsod, és ütni a burkolatodat”. Nem! Itt, ha akarod, kiiktatod a fegyverzetet, esetleg a hajtóműveket vagy más alrendszerert és kész. A pajzshoz hozzá se nyúltál. Persze, megteheted, hogy inkább addig püfölöd, amíg a pajzs szét nem esik, és aztán megölöd. Vagy (ha olyanok vagytok, mint én :) kilövöd az alrendszereket, a pajzsot kiiktatod, és utána robbantod fel.
A küldetések során a hajóid legénysége fejlődik, egyre jobb berendezésekhez juthatsz hozzá, s egyre jobban alakíthatod a stílusodnak megfelelően a hajót.
A küldetések változatosak, lopakodástól egészen az epikus és hatalmas űrcsatákig minden megtalálható benne.
Rossz…
Hiába készítették ezt a játékot hazánkfiai, még így is akad egy-két hiba benne. Főleg néhány bug, de nem a legsúlyosabbak. Ami leginkább idegesít, az a következő: khmmm (dobpergést kérek): NEM MAGYAR NYELVŰ! Magyarok által készített játék, és nem magyar nyelvű! Csak a felirat magyar. Az nem elég!
Hiba továbbá (a fejlesztők részéről), hogy a Main Server a multiplayerhez leállt.
Összegzés:
Igen, nyíltan kimondhatom: lovas nemzetés space-RTS nemzet vagyunk! A Mithisnek sikerült egy olyan játékot alkotnia, amely egészen egyedi módon értelmezte az RTS fogalmát, sokat kockáztatott is talán vele…De nyert! Mert ez egy olyan játék, amely mindenki polcán kötelező darab. És megér egy folytatást (részletekért lásd a Nexus 2 petíciót fent).
Grafika: 96/100
Zene: 93/100
Játékélmény: 90/100
Összesen: 93/100
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése