Lost Empire: Immortals vélemény

Ennek az évnek az elején két űrstratégiát is kaptunk: az egyiket nagyban követte a média, a másik szép csendben készült. Az egyik egész rendszereket kínált elfoglalásra, a másik egy egész galaxist! Az egyik a Sins of a Solar Empire, a másik pedig jelen tesztünk alanya, a Lost Empire: Immortals.

4X: explore, expand, exploit és exterminate. Ezt a kifejezést először a Masters of Orion címet viselő játékhoz használták, s azóta sem túl gyakran hallani róla, mivel ez főleg a keményvonalas stratégiák dobozán jelenik meg. Idén két (vagy inkább másfél, mivel az első az egy hibrid) 4X játékot is kaptunk: a SoaSE-t és a Lost Empire: Immortalst.

Grafika

2D. Ha valaki 2008-ban kiáll egy 2 dimenziós stratégiával, azt általában kiröhögik. Nos, ebben az esetben nem így van: a teljes 3 dimenzió elképzelhetetlen lett volna egy ekkora univerzumban; gondoljunk csak bele, milyen könnyen eltévednénk, s menyire zavaros lenne a sok ikont rendezgetni. Ezen játéknál ez úgy jó, ahogy van.

Azonban (!) ez még nem mentség arra, hogy a grafika rettentően szégyenkeltő! Gyakran elmosódott textúrák, műanyagszerű hajók, elrettentő a kezelőfelület kinézete (nem bonyolultsága), s az elmúlt évek legocsmányabb bolygói. Egyedül a háttér, valamint a fegyverzet az, amibe a játék felépítése miatt nem tudok belekötni.

Igaz, a hajókat mi tervezhetjük meg, ám nem fogjuk sok örömünket lelni a végeredményben (a folyamatban igen, de arról majd később): egyszerűen lehetetlen leírni, hogy néhol mennyire bugyután néznek ki a gépek. Azt hittem, örülni fogok a pusztulásuknak, de nem így történt: a robbanáseffekteknél majdnem sírtam.

Zene

Hát, ide most mit írjak? Egy 4X játéktól ne várjon az ember DragonForce háttérzenét. Ezt nem leszólásnak szántam! Néhol egész jóra sikeredett a zene, a robbanáseffektekkel azonban még itt sem vagyok megbarátkozva, s ehhez még hozzátársulnak a fegyverhangok.

Játékélmény

Ha egy 4X rajongó meglátja ezt a játékot, azonnal beleszeret. Szerelem első látásra. Ezúttal azonban menj el még egyszer előtte, s csak akkor dönts mellette, ha van szerelem második látásra is! A hatalmas galaxis, a 6 faj és az érdekes történet sok jót ígér, ám az első száz bolygó után az ember kezei közül könnyen kicsúszhatnak a dolgok.

A kezelőfelület felhasználóbarát, könnyen kezelhető.

6 faj közül kell kiválasztanunk az általunk irányítottat (köztük van az emberiség is), a többivel pedig vagy szövetséget kötünk, vagy leigázzuk őket.

Minden űroperának a leginkább várt részei a hatalmas csaták. Rossz hírem van: az előadás ezúttal elmarad. A gép lejátssza önmagában a csatát, majd egy kis „mozival” megmutatja, nagyjából mi történt.

Valószínűleg az egyik legjobb dolog a hajóépítés. Bár mondtam, hogy a végeredmény kinézete nem díjnyertes, a különböző fegyverek, pajzsok és egyéb telepíthető tulajdonságok rakodgatásával, tervezéssel órákig el lehet lenni.

Lost

A gyakran gyenge grafika, idővel irányíthatatlanná váló játékmenet, a harc hiánya stb. talán nem tűnik soknak, de a játékban nincs annyi jó, hogy átbillentse a mérleget.

Grafika: 67/100

Zene: 79/100

Játékélmény: 79/100

Összesen: 75

Hardcore 4X játékosoknak ajánlom, de aki az úgymond „hagyományos” stratégiát szereti, az messziről kerülje.